Azt figyeltem meg, hogy ha valakire egy pozitív jelzőt szeretnék mondani a Mi a benyomásom? című kérdésre, akkor leggyakrabban a kiegyensúlyozott jelző jut eszembe. Ha ennek a szónak a jelentésén elmélkedem, akkor talán nem véletlenül a cirkuszi mutatványok artistái jutnak eszembe, akik akár 10 tányért is tudnak egyszerre pálcákon pörgetni, vagy több széket természetellenesen egymásra téve a tetején egyensúlyozni.
De vajon elegendő egy valamiben egyensúlyozni, hogy kiegyensúlyozottak legyünk?
Hol vannak az egyensúlyaink?
Mindkét húgom diplomaajándékként keljfeljancsit kapott tőlem. Letettem eléjük megbillentve Jancsit azzal a felkiáltással, hogy az egyik legfontosabb képességedet szimbolizálja, amit kívánok neked az életben. Mégpedig azt, hogy a legnehezebb helyzetekből is tudj felállni könnyedén. Legyen meg az ismert utad, hogy hogyan oldod meg a problémáidat és akkor történhet veled bármi, mindig vissza tudsz majd térni a biztonságot jelentő függőleges tengelyedhez.
#1 Problémamegoldás
Ezek szerint a problémamegoldás képessége szükséges az egyensúlyunkhoz? Véleményem szerint igen és még valószínűleg sok más képesség is besegít. A problémamegoldó képességünk sok területen értelmezhető. A munkahelyen, a magánéletben egyaránt és szerencsére ugyanazok a módszerek használhatók mindkét helyen. Ezt mi üzleti elemzők jól ismerjük.
Az egyensúly valamiféle energiaoptimalizált állapot.
-
-
- Ha Csíkszentmihályi Mihállyal beszélgetnék erről, valószínűleg azt mondaná, hogy ez a flow.
- Ha egy trénertársammal beszélgetnék erről, valószínűleg azt mondaná, hogy ez a reziliencia.
- Ha egy mindfulness szakértővel, akkor Ő a jelen megélését mondaná megoldásnak.
- Ha Al Ghaoui Hesnával beszélgetnék, akkor félelmeink kezelését javasolná megoldásul.
- Ha a jógaoktatómmal vitatnám ezt meg, akkor a meditációt javasolná.
-
Hogy én mit mondanék? Persze, hogy a megfelelő Business analyst működést hoznám példaként. ?
Olyan ez kicsit mint a Truman show, mindenki a magáét ajánlja, de ettől még egyik sem veszít az értékéből.
De hol keressük az egyensúlyt vagy akár a kibillenést?
Mostanában sokat forog körülöttem ez a szó és bizony van olyan kibillenésem, amely 40 évvel ezelőtt kezdődött ?
Egyensúly van egy finom étel fűszerezésében. Ha csak a sózásra gondolunk és a többi fűszert nem említjük, már akkor is az egyensúlyra törekszünk.
#2 Táplálkozás
Ha egészségesen szeretnék táplálkozni, akkor bizony saját szükségletemre szabva fontos megtalálni az egyensúlyt a tányéromon. 12-1 óráig szénhidrát, aztán 1 órától 7 óráig zöldség, majd 7 órától 12 óráig fehérje. Így néz ki a tányérom. Alkalmatlan vagyok a kalóriák számolására és bele is bolondulnék, ezért az arány leegyszerűsíti a mintáinkat. De ha már étkezésnél tartunk, akkor egyensúly szükséges egy napi étkezésben is, hogy az tehesse a dolgát és kiegyensúlyozottakká válhassunk általa.
#3 Mozgás
Egyensúly a mozgásban, a sportban. Ó, de mi kell hozzá, a másik mumusom a türelem. Ha nekiállok futni egy nem nekem való távot, bizony billen az egyensúly, fáj a térdem, majd nem tudok tovább sportolni és nem leszek kiegyensúlyozott. Ha viszont tudjuk és türelmesen tesszük a teendőinket, a kiegyensúlyozottság magától értetődően érkezik. Hányszor hallom ismerőseimmtől, hogy “Engem az tesz kiegyensúlyozottá, hogy elmegyek futni/edzeni”
Hozzávalók: reális cél, türelem, önismeret, kitartás, tervezés.
#4 Tervezés
Nekem sokszor hasznos a támogatás és a tervezés.
Tervezés nélkül sodródom, amely melegágya a kibillenésnek. És most érkezik a mindfulness rajongók kedvenc része, ugyanis a flow és a reziliencia mellé a mindfulnesst is meghívnám a kerekasztal beszélgetésbe.
Tervezni a jövőt, hangzik fel nagyon sokszor, de a folytonos jövőre fókuszálás kibillent minket az egyensúlyunkból. Ha a novemberi eseményeimet tervezem folyamatosan, akkor úgy élem meg az augusztust, hogy fogalmam sincs mi történt, mert a november történik velem. Fontos infó, hogy ma augusztus 11 van és annak megfelelően végezzem a feladataimat.
Magamat kell kézenfognom és együtt végigmenni bármilyen úton, nem pedig előreszaladni a célba és ott bevárnom saját magamat.
#5 Jelenben lenni
A novemberhez szükséges akciókat lebontani hetire és napira. Csak erre a napra és hétre koncentrálni. Ezt segíti, hogy augusztus 11 van. Lehet, hogy veszek is egy óriásnaptárt. ?
#6 Priorizálás
A tervezés magával húzza a priorizálást. Tervezéskor magunkra borítjuk a soksok napi feladatot, amely cipőskanállal sem férne bele a napba. Némelyik ráadásul nem is annyira fontos, az szintén billent. Mint egy libikóka, ahogyan már korábbi blogomban írtam róla.
De ne feledjük, a priorizáláshoz a legértékesebb képességünk az elengedés. Légy türelmes! Ne gondolj rá! Hangzik fel, de hogyan is tudnánk ezt megtenni, ha nincs egyensúly. Ha van, akkor meg mintha magától értetődő lenne minden.
A priorizálás csak egy szűrő. A szűrőt pedig a cél tudja létrehozni.
A célhoz kell a feladat vagy nem? Ez a kérdés, amit fel kell tenni.
#7 Megünnepelni
Érkezik a másik mumusom. Megünnepelni. Megünnepelni, amit ma tettem, értékelni és büszkének lenni minden egyes előrevivő mozzanatomra, még ha az egy blog megírása volt is. Nem olyan könnyű az. Sokáig az “Ünnepeld meg magad!” kérésre csak annyi jutott eszembe, hogy akkor igyunk meg egy pálinkát. De ma már gyakorlom, hogy az ünneplés nem csak a külső tett, hanem a büszkeség végiggondolása és hogy hagyok időt arra, hogy átjárja a testem a büszkeség érzése.
#8 Munka vs magánélet
Már bele is szaladtunk a hagyok időt című egyensúlyba. De mikor hagyjak időt, ha folyton dolgoznék? Az jár a fejembe látástól mikulásig, hogy hogyan alakul az ősz és hogyan legyen az előre.
Egy mutatványos képességével rendelkezünk
Klasszikus kérdés augusztusban, hogy voltatok-e nyaralni. Az én szabadságom hozzáadott értéke az volt az idén, hogy tanultam az egyensúlyom. Tanultam, hogy
-
-
- Nem viszem be a laptopot és a telefont a hálószobába. Lefekvéskor és felkeléskor nem nézek rá. Az első órában meg sem keresem. Ha megkerestem, akkor pedig nézek néhány olyan siteot, amely nem a munkához kapcsolódik, és ez nem a facebook és nem a linkedin. Így került be a napomba, hogy már elolvasom, ami érdekel és nem csak elmentem, hogy majd egyszer, majd később, amikor időm engedi…. Uff, egyébként ez az elmentés mekkora önámítás ?
- Este lefekvéskor nem kezdem el pörgetni, hogy mit kellen még. Ha jön is ilyen gondolat, akkor megbeszélem magammal, hogy tudok most érte tenni? Nem. Akkor viszlát holnap. (Persze ebben sokat segít a korábbi meditáció.)
-
Ezzel elérkeztünk a munka és magánélet egyensúlyához.
Persze, nem nagy dolgok ezek. Sokan ösztönösen csinálják és ez a legtermészetesebb számukra, de én most jutottam el ezekhez a lépésekhez, amelyhez az első 7 pontban is szükséges volt a változás. Önállóan nem ment.
Újra kell tanulni. Nem, inkább újat kell tanulni. És újratanulni magamat általa.
Ma már, amikor felteszem a kérdést, hogy vajon az őszi soksok tervemet hogyan fogom tudni behúzni, már csak egy fókuszom marad. Minél nagyobb mértékben kiegyensúlyozottá válni!
Ha így megyek bele az őszbe, akkor minden rendben lesz és a lehető legnagyobb energiával és tanulással fogom zárni az idei évet.
Egy régi történet jut eszembe erről, mikor egy fiatal srác mesélte nekem, hogy gimnázium első két évében nagyon rossz tanuló volt. Aztán elkezdett hobbyból egy artista szakkörre járni, ahol megtanulta a labdával való zsonglőrködést. 3-al, majd 4-el. Ami nagyon érdekessé teszi a történetét, hogy a fizikai egyensúlyának fejlesztése a mentális egyensúlyán is változtatott. A jegyei egyre jobbak lettek, olyannyira, hogy szinte kitűnővel zárta a gimit. A magyarázata pedig, hogy a zsonglőrködés mindkét agyféltekét bekapcsolja.
A két agyfélteke egyensúlya pedig létrehozta a kiegyensúlyozottságot.
Kiegyensúlyozottnak lenni valóban egy mutatványos képességét idézi.
Nem egy imbolygó széken, hanem egy magas székrakáson kell megtanulnunk egyensúlyt tartani, amely rakásnak minden eleme külön-külön is önálló életet él.
Milyen könnyűnek tűnik ez a nézőtéren ülve!
Mindenki nyugodjon meg! Mindenki alatt mozog a rakás, még ha kívülről másként is tűnik, csak nekik más székelemek okoznak gondot, mint nekünk.
A fenti lista valószínűleg más lenne, ha más írta volna a blogot, de nekem az egyensúlyhoz a nyár ezeket a szemüvegeket dobta. Az én tanulásom ebből, hogy az egyensúlyaink összessége adja a kiegyensúlyozottságunkat.
A kiegyensúlyozottság nyugalma
Egyik kedves barátom mondta minap, hogy “Marcsi, Te egy olyan keljfeljancsi vagy amely mindig picit előredől”.
Igen, valószínűleg egy szuperman pózban előredőlt és folyamatosan mozgásban lévő keljfeljancsi jelenti az én egyensúlyomat, amelyet ha vissza szeretnék erőszakolni egyenesbe, akkor billene ki az egyensúlyából.
Lehet, hogy van ehhez akár egy jó térkép, ami megmutatja, hogy mivel hogyan állunk?
Megmutatná nekünk, hogy mi jelent kiegyensúlyozottságot, nyugalmi állapotot és mi jelent kibillenést.
Az egyensúly egyik hozzávalója a problémamegoldó gondolkodás.
Amennyiben üzleti elemzés működésedben szeretnél egyensúlyt találni az alábbi tréningjeimet ajánlom figyelmedbe.
