Eredettörténet
David Dunnig és Justin Kruger amerikai pszichológusok, akik kutatásukat annak szentelték, hogy igazolják, miszerint az emberek 94%-a intelligensebbnek hiszi magát, mint amilyenek valójában. Kutatásuk eredményét IgNobel-díjjal jutalmazták 2000-ben, amely a Nobel-díj citrom változata.
A kísérlet során egyetemistákkal teszteket irattak különböző témákban, illetve megszólaltatták őket, hogy szerintük milyen kompetenciával rendelkeznek az adott területen. Az eredmény alapján a legrosszabbul teljesítők rendre túlbecsülték a képességeiket, míg a jól teljesítők reálisan, vagy alábecsülték magukat.
Ezt követően a teszteredmények megismerésekor a gyengén teljesítők magyarázata szerint a teszt eredménye nem reális kép és csak véletlenül sikerült gyengén a teljesítményük.
A kísérlet alapján a következők voltak a kutatók következtetései a résztvevők gondolkodásáról:
- Nem képesek felismerni a saját hiányosságaikat.
- Nem képesek felismerni a náluk magasabb szintűek tudását.
- Nem képesek felmérni a saját inkompetenciájuk szintjét.
- Viszont képesek arra, hogy ha fejlődnek az adott területen, akkor utólag felismerjék, hogy mennyire nem értettek hozzá korábban.
”Muszáj valamennyire intelligensnek lenni ahhoz, hogy észrevedd, hogy hülye vagy” – John Cleese
Mivel John Cleese közeli barátja David Dunning-nak, és munkássága is kapcsolódik a témához :), a következőképp nyilatkozott arról, hogy hogyan látja a Dunning-Kruger hatás alapján a körülötte lévő világot:
Dunning-Kruger hatás modellje
Nagyon egyszerű:
- kevés tudás magabiztosan képviselve
- közepes tudás nagyon kevés magabiztossággal, itt érezzük magunkat a leghülyébbnek
- nagy tudás reális magabiztossággal
A görbe első harmada számomra az a jelenség, amikor az Index főcímeket elolvasva magabiztosan beszélgetek bárkivel a világ eseményeiről ?
A Dunning-Krüger görbe alja egy veszélyes terep. Ekkor vagy megszoksz vagy megszöksz. Itt vagy azt gondoldoljuk, hogy mi erre alkalmatlanok vagyunk, vagy az elköteleződés további visz minket a nehézségeken a szakértői szint felé. Itt az alján még nem áll össze a nokedli, inkább rengeteg információval rendelkezünk.
Az eredetéről további izgalmas részleteket találtok többek között a következő cikkben.
A görbe vonal másik értelmezése
Amikor a blogot kezdtem el írni, ismét utánaolvastam a témának és meglepődve azonosítottam, hogy én felülírtam a fejemben az eredeti jelentést és sok más gondolat megvilágítására használom a görbét.
1. Vezetői és szakértői megközelítés
Az egyik változatom a vezetői és szakértői megközelítéshez kapcsolódik.
Saját gondolatom szerint az első hegycsúcson helyezkednek el a felsővezetők, akiknek nem egy adott témában van mély szakmai tudásuk, hanem kevés szakmai információval rendelkezve szükséges magabiztosan működniük és döntéseket hozniuk.
Gondolj egy felsővezetőre….
Kevés információ alapján szükséges gyorsan fajsúlyos döntéseket hoznia. Ezekben segítik őket a korábbi tapasztalataikon alapuló működési minták, amelyeket felhasználnak döntéseik során.
Ezek alapján számomra semmiképp nem a “hülyék tábora” azonosítható az első hegycsúcson, sőőőőt, hanem egy kevés, de meghatározott szakmai információ alapján magabiztosan döntő vezető. Persze ezen a ponton nem mindegy, hogy a sok szakmai információból mely kevés részhalmaz áll rendelkezésére a vezetőnek, ehhez kellenek a jó szakértők.
Nézzük a modell második csúcspontját. Ott helyezkednek el a szakértők. Azok a szakértők, amelyekkel a vezetők körbeveszik magukat, hiszen a szakmai tudásuk egy bizonyos részére szükség van a döntésekhez.
A szakértői csúcson legalább két típust tudunk megkülönböztetni:
Az egyik, aki szinte minden részletet ismer és a részletek szintjén nagyon kimagasló, de nem tud kilépni a mély szintű kommunikációból.
A másik, aki szinte minden részletet ismer, de ki tudja emelni belőle azokat a stratégiai elemeket, amelyek alapján következtetéseket tud maga is megfogalmazni és azt át is tudja adni a stratégiai vezetői szintre.
Ezt felhasználva a vezető beépítve a saját mintáiba magabiztosan döntést tud hozni.
2. Az üzleti elemzők szakmai kompetencia és magabiztosság görbéje
Azzal a feltevéssel játszadoztam, hogy ha a szakmai tudást tekintjük a kompetencia tengelynek, akkor bizony mi üzleti elemzők a következő görbét járjuk be.
Hogy miből gondolom?
A szakmai tudás megtanulása és rendeltetésszerű használata nem cél az üzleti elemző számára. Ha hitelezési folyamat változásában vagyok üzleti elemző, akkor nem fogom tudni és nem is kell tudni a követelmények megírását követően a hitelezési folyamatot végigvinni ügyintézőként. Viszont az összegyűjtött szakmai információkat magabiztosan fogom tudni képviselni, annak érdekében, hogy a változás a lehető legjobb minőségben végbemehessen.
3. Az üzleti elemzés kompetencia és magabiztosság görbéje
Ha a kompetenciát valóban az üzleti elemzéshez kapcsoljuk, tehát kommunikáció, analitikus gondolkodás, stratégiai gondolkodás stb., akkor másként néz ki a Dunning-Kruger görbe.
Négy különböző üzleti elemző működést tapasztalok az eddigi találkozásaim alapján:
- Akik magabiztosan képviselnek egy bizonyos szintű üzleti elemzés működést, és nem is látnak tovább a saját működésük határain. Szerencsére ezzel a jelenséggel rendkívül ritkán találkozom.
- Akik most lépnek erre a mezőre és óriási alázattal tanulni szeretnének.
Ők kompetenciában és magabiztossságban is alacsonyabb értéket mutatnak, viszont hozzáállásuknak köszönhetően gyorsan fejlődnek üzleti elemzés kompetenciában. - Akik régóta csinálják és maguk sincsenek tisztában a saját értékeikkel, ezáltal a tapasztalataik, kompetenciáik megvannak, csak magabiztosságban mutatnak alacsonyabb értéket a valóstól.
Ők óriási AHA élményekkel távoznak a tréningekről, megfogalmazva, hogy “de hiszen én ezt csinálom, csak nem tudtam róla” . Általában a tréningeket követően önbizalommal megerősödve folytatják működésüket, hiszen azonosítják, hogy a saját ösztönszerű működésük közel áll a nemzetközileg elismert módszertanokkal. A jelenlegi működés tudatosításával a magabiztosság skálán fedezhető fel ugrásszerű növekedés. - Akik nagy tudásúak, sok tapasztalattal rendelkeznek és már magabiztosan képviselik a szakmát.
Saját tapasztalataim alapján ők úgy érzik, hogy ennek ellenére folyamatosan vannak új dolgok, amelyet érdemes megtanulniuk. Ők alázattal nyúlnak a feladatokhoz, hiszen minden új feladat által tovább fejlődnek. Ők nem sajnálják a tudástukat és adják, hiszen tudják, hogy ez tőlük nem elvehető.
Szerencsés vagyok, hogy miközben a negyedik csoporthoz tartozó sorokat írtam, jópár kollégám eszembe jutott, akivel az évek során együtt dolgozhattam és rengeteget tanulhattam tőlük. Ők azok, akik mentorként működnek egy szervezetben. Ennek ellenére rendre jönnek tréningre, hiszen számukra ilyenkor egyrészt az üzleti elemzés különböző rétegei, másrészt a világ működésére vonatkozó párhuzamok alkotnak új összefüggéseket.
Azt gondolom, hogy a fenti jelenség nem egyedülálló. Az üzleti elemzés szó kicserélhető sok szakmára, ahol ugyanez a jelenség lezajlik.
A szakmai kompetencia csak egy a kompetenciák halmaza közül, amelyet az üzleti elemzőnek képviselnie szükséges. De vajon mi az a térkép, amelyen különböző szinten mozogni, működni érdemes üzleti elemzőként?
Jó kérdés! ? Hozok hozzá muníciót a következő hetekben. ?
Ha még olvasni támad kedved, nem hagylak gondolatok nélkül, itt válogathatsz. ?
