A jelen feltárásának jó kérdései

A problémák és helyzetek alapos feltárása kulcsfontosságú egy változás vagy projekt sikeréhez. Ez segít megismerni a kiindulási állapotot, értékelni a változás előnyeit és azonosítani a hiányosságokat (GAP-eket). Ehhez különböző kérdéstípusokra van szükség, például általános, „miért”, „hogyan”, „mi történik, ha…?”, valamint időbeli és érintettekre vonatkozó kérdésekre. A kérdések kombinációja biztosítja a teljes kép megértését, ami segíthet az ellenálló témagazdák meggyőzésében is.

Egy probléma, egy szituáció, egy jelenlegi helyzet feltárása kardinális pontja egy változásnak, egy projektnek azért, hogy:

 

  • ismerjük a kiindulási állapotot
  • tudjuk értékelni, mérni, hogy a változás megéri-e
  • tudjunk GAP-et azonosítani

Az alapos feltárásához különböző típusú kérdések szükségesek, amelyek különböző szempontokat és mélységeket érintenek. Íme néhány kérdéstípus és konkrét példa, amelyek segíthetnek a probléma mélyebb megértésében.

Mielőtt a típusokat feltárnánk, viszont állapodjunk meg, hogy a feltárás nyitott kérdéseket igényel.

A zárt kérdéseknek is van léjogosultsága, de akkor, amikor már eldöntetni szeretnénk valamit.

A kérdések típusai

1. Általános kérdések

  • Mi a probléma?
  • Mi a közvetlen hatása a problémának?
  • Milyen következményekkel jár ez a probléma?
  • Mi váltotta ki a problémát?

2. Miért kérdések

 

Ezek a kérdések a probléma jelenben felfedezhető okainak feltárására irányulnak, vagy ha a jövőre vonatkoztatjuk őket, akkor a célfeltárás is segíthet a probléma azonosításában.

  • Miért merült fel ez a probléma?
  • Miért jelent ez a probléma most nagyobb gondot, mint korábban?

3. Hogyan kérdések

 

Ezek a kérdések a probléma megoldási lehetőségeit vizsgálják, hiszen a HOGYAN már a projekt leszállítását tárja fel.

  • Hogyan oldottuk meg hasonló problémákat a múltban?
  • Hogyan lehetne ezt a problémát megelőzni a jövőben?

4. Mi történik, ha…? kérdések

 

Ezek a kérdések a különböző forgatókönyvek, szenáriók, történetek és azok lehetséges következményeinek feltárására irányulnak. Hipotetikus kérdések.

  • Mi történik, ha nem csinálunk semmit?
  • Mi történik, ha az X megoldást választjuk?
  • Mi történik, ha Y erőforrásokat vonunk be?

5. Ki kérdések

 

Ezek a kérdések az érintettek, stakeholderek és azok szerepének megértésére irányulnak.

  • Ki érintett ebben a problémában?
  • Kinek a döntése befolyásolja a probléma megoldását?
  • Kinek a támogatására van szükségünk a probléma megoldásához?
  • Hogyan befolyásolja ez a probléma a különböző érintetteket?

6. Mikor kérdések

 

Ezek a kérdések a probléma időbeli vonatkozásait tárják fel.

  • Mikor jelentkezett először a probléma?
  • Mikorra várható a probléma megoldása?
  • Mikorra szükséges a probléma megoldása?

7. Hol kérdések

 

Ezek a kérdések a probléma helyének vonatkozásait tárják fel. Hol a szervezetben, vagyis mely szerevezeti egység, vagy hol a rendszerben, vagyis melyik rendszer, vagy hol az üzleti folyamatban? Mivel ezek nem értelmezhetők egy Hol tapasztalható a probléma leginkább? kérdéssel, ezért érdemes pontosítani a kérdésedet, amelyhez a te tudatosságod is szükséges. Hogy tudd milyen választ vársz.

  • Hol tapasztalható a probléma leginkább? helyett mondhatjuk azt is, hogy melyik szervezeti egységben tapasztalható a jelenség leginkább?
  • Hol vannak a probléma legnagyobb hatásai?

8. Adatok és tények kérdések

 

Ezek a kérdések konkrét információk és adatok gyűjtésére irányulnak. Mivel a probléma mértékét érdemes azonosítani, megbecsülni, annak érdekében, hogy össze tudjuk vetni a változás költségeivel és jövőben elvárt nyereségeivel, ezért a jelenlegi állapotunk számszerűsítése javasolt lépés.

  • Milyen adatok állnak rendelkezésre a probléma kapcsán?
    Hányszor fordult elő az elmúlt egy évben?
  • Mekkora bevétel kiesést eredményezett?
  • Milyen konkrét példák vannak a probléma előfordulására?

9. Eredmények és hatások kérdések

 

Ezek a kérdések a cél definiálására fókuszálnak.

  • Milyen eredmények várhatók a probléma megoldása esetén?
  • Milyen hatással lesz a megoldás az érintettekre?

A legerősebb fegyvered…

Az ilyen kérdések kombinációja átfogó képet ad a jelenlegi állapotról, és segít feltárni annak minden aspektusát, hogy hatékony megoldásokat lehessen kidolgozni.

Ez legalább 24 kérdés és még ki fogod bővíteni a megbeszélés során mindazokkal, amelyek adott helyzetben eszedbe jutnak.

Nagy feladat egy ellenálló témagazdával szemben, ugyanis én még nem láttam olyan témagazdát, akinek azt mondom, hogy most csak a probléma feltárásával kapcsolatban felteszek a megbeszélésen legalább 30 kérdést…és ekkor nem kerekedik ki a szeme.

Vajon hogyan lenne érdemes felvezetni ezt a témát a megbeszélésen?

Mindenesetre a kérdezéstechnikád az egyik legerősebb fegyvered, ezt ne feledd!

Ha te is szeretnél ilyen fontos kérdéseket önállóan megfogalmazni, minél jobb fegyverrel a kezedben, gyere el hozzánk a kérdezéstechnika tréningünkre!

Mennyire volt értékes, hasznos számodra ez a tartalom?

Mivel hasznosnak, értékesnek találtad...

Oszd meg bátran másokkal is! 🙂

Sajnálom, hogy ez a tartalom most nem nyerte el a tetszésed...

Köszönöm a visszajelzésed, a szavazatod rögzítettük!

Kérlek segítsd a munkámat, és pár mondatban írd meg mit hiányoltál vagy hogyan lenne számodra hasznosabb ez a tartalom?

A fejlődésedhez a következő tréningekkel tudlak hozzásegíteni:

Gintl-Reszegi Mária

2025. március 11.

Szia. Marcsi vagyok. Üzleti elemzés gondolkodás megerősítésével foglalkozom tréningek, mentoringok, tanácsadás és közösségi tevékenységek keretében. Ezt a blogot én írtam neked.

korábbi írások

MVP és scope az üzleti elemző szemével

MVP és scope az üzleti elemző szemével

Az MVP nem „ami még belefér” megközelítés, hanem tudatos fókusz arra az üzleti értékre, amit először szeretnénk elérhetővé tenni. Hogyan válik a scope funkciólistából iránytűvé, és miért az üzleti célok tisztázása a business analyst legfontosabb szerepe MVP szemléletben? Ha az agilitásban az MVP nem célvezérelt, akkor csak haladás látszatát kelti, érték nélkül.

Mikor minden mindennel összevissza függ

Mikor minden mindennel összevissza függ

Az üzleti elemzés egyik legnehezebb pontja nem a problémák összegyűjtése, hanem az ok-okozati összefüggések tisztázása. Ez a cikk egy személyes üzleti elemzői történeten keresztül mutatja meg, hogyan segít az interrelationship diagram és a gyökérokelemzés abban, hogy a szituációs statement valóban a lényegre fókuszáljon. Ha üzleti elemzőként szeretnél magabiztosabban priorizálni és jobb döntéseket előkészíteni, ez az írás neked szól.

címkék

ez megvan már neked?

BA KARAKTER #8 – Az év üzleti elemzője 2025

BA KARAKTER #8 – Az év üzleti elemzője 2025

A BA magazin nyolcadik számában az „Év Üzleti Elemzője Díj” nyertes pályázatait mutatjuk be. Megismerheted, hogyan épül fel egy Business Analyst Kompetencia Központ, hogyan fejlesztik az IT BA szakterületet nagyvállalati környezetben, és milyen sikertörténetet jelenthet egy csapatmódszertan tudatos kialakítása.

BA KARAKTER #7

BA KARAKTER #7

Milyen valójában az élet „élesben” egy elemző számára? Mikor segít az agilitás, és mikor jobb a vízesés? Hol a határ modell és diagram között — és miért nem mindegy? Hogyan válik a laza együttműködésből valódi kollaboráció, és miért a felmérés a legfontosabb lépés már a projekt legelső pillanataiban. Fedezd fel az összefüggéseket, nézőpontokat és válaszokat legfrissebb lapszámunkban!

Business Analyst Körkép 2024

Business Analyst Körkép 2024

2024-ben ismét megkérdeztük az üzleti elemzőket a business analyst lét helyzetéről, kihívásairól és céljairól, az eredményekből pedig megszületett a Business Analyst Körkép 2024. A részletes infografikából megtudhatod, hogyan látják magukat és a szakmát az üzleti elemzők és más projektszereplők.

itt követhetsz

Ba Talk - Üzleti elemzés nem csak üzleti elemzőknek

Mária Gintl-Reszegi PMI-PBA

Üzleti elemzés tréner / Mentor / Professional Business Analyst / Insprl alapítója

osztani ér