A kérdezés az EGO halála
A kérdezéstechnika fejlesztése esetén is fókuszban van a mondás, hogy nem halat szeretnénk adni, hanem halászni megtanítani.
Sokan letöltötték már az insprl honlapon fellelhető 70 hasznos kérdés összeállítást, amely elősegíti az üzleti elemző, vagy bármely projektszereplő információgyűjtési folyamatát. A kérdésgyűjtemény viszont csak akkor fogja hozni a várt sikert, ha a kérdések beépülnek a hétköznapokba.
Nem a kérdezéstechnikát kell elsősorban erősíteni
A kérdezéstechnika tréningek során jól érzékelhető, hogy nem kizárólag a kérdezéstechnikát kell erősíteni.
A következő 3 megközelítés kerül fókuszba a fejlesztések során:
- Hogyan építsük fel a kérdezés ívét, gondolatmenetét, amely modell kéznél lesz számunkra bármikor a jövőben, mikor éles helyzetbe kerülünk
- Hogyan nyissuk ki a zárt kérdéseket, amely minden esetben többlet információ gyűjtést biztosítanak a zárt kérdésekhez képest
- Hogyan alakítsuk át a feltételezéseket valós információkká, amelyek biztosítják, hogy az elvárt eredményt szállítsuk le és ne csússzon félre a kivitelezés
A tapasztalatok alapján rengeteg jó kérdés fogalmazódik meg a kérdezők fejében, ezért a fenti három szemponton túl bónusztrack, hogy hogyan bízz magadban, honnan meríts bátorságot, mi ad keretet és biztonságot számodra a fentiek kivitelezéséhez.
Amit mondasz, amit gondolsz, amit érzel, amit cselekszel és amit hiszel, az legyen pariban.
Mert az nem kérdés, hogy a jó helyen feltett jó kérdéssel hitelessé válsz.
De miért nehéz feltenni a kérdést?
Al Ghaoui Hesna Félj bátran könyve, amely a félelem karakterisztikájával foglalkozik felfedi, hogy a félelmeink osztályozhatóak az erősségük alapján.
Ha egy piramisba rendezzük a különböző félelem típusainkat, akkor egy fejjel lefelé fordított piramis tetején az
EGO halála helyezkedik el. Ez a XXI. századi ember életében a legjelentősebb félelemforrás. Kiállni emberek elé és előadni, tréninget tartani, és üzleti elemzőként levezetni egy workshopot. Mind egy tőből fakad.
Félelem a szégyentől, a megsemmisüléstől, a sebezhetőségtől, a hibázástól.
Ha egy megbeszélés levezetése során rákérdezünk szerintünk alapvető fogalmakra, azáltal azt sugallhatjuk, hogy nem vagyunk tisztában a témával.
Ezt tudnunk kellene, vagy ennek utána kellett volna néznünk, vagy… és már bele is szaladtunk, hogy egyrészt feltételezzük, hogy a másik mit gondol (pedig ez nem is jelenik meg az Ő fejében), másrészt olyan kompetenciákat mutatunk magunkról, amelyekkel nem, vagy csak részben rendelkezünk.
Elkezdünk játszani egy nehéz szerepet, amely rengeteg energiát vesz el tőlünk és egy lefelé menő spirálba visz.
A bátran feltett releváns kérdés felszabadító erővel hat. Iszonyatos energiákat emészt fel dugdosni, hogy mit nem tudunk. A bátorsággal, hogy kitesszük a csizmát az asztalra őszintén, nagyon sok energia szabadul fel, amely már a sikerre fordítható. Benne van a pakliban, hogy sebezhetővé válunk, de hitelesek leszünk.
Van, amikor ugrani kell. A munkánk része az ego halála, és ezzel szükséges tisztában lennünk. Ezzel tudatosan letesszük a határvonalainkat a valós helyre, ezáltal növekszik a biztonság és a magabiztosság.
Talán a nike jelszava a legjobb üzenet, csak csináld!
A tréning résztvevők üzenete
Megkértem a legutóbbi Kérdezéstechnika az üzleti elemzésben tréning résztvevőit, hogy gyűjtsék össze számotokra 7 pontban, mire érdemes figyelni a kérdezés fejlesztése során.
A szempontok a legfontosabbtól csökkenő sorrendben vannak feltüntetve.
A következőket üzenik nektek:
- Merjünk kérdezni!
- Határozzuk meg mi a valós probléma! Sokszor elcsábulunk és a megoldást építjük a kérdéseink által, de pontosabb és illeszkedőbb a megoldás, ha tudjuk, hogy milyen problémát szeretnénk vele megoldani.
- Fontos a közös hang megtalálása! A kérdések kapcsolódási lehetőséget is biztosítanak. Ugyanazt a kérdést feltehetjük úgy, hogy kicsapja a másik félnél a biztosítékot és úgy is, hogy szívesen mesél róla.
- Tegyük fel nyugodtan kétszer ugyanazt a kérdést! Csak fogalmazd másként. Lehet, hogy egyik kérdésel nem érsz célt, nem jutsz kielégítő válaszhoz. Ha másként felteszed ugyanazt a kérdést, van esély, hogy közelebb kerülj az információhoz, többet megtudj.
- A modell segít a kérdezésben! Strukturál és felépíti a gondolatívet. Ezzel elkerülhetőek a súlytalan kérdések és a struktúra mindkét felet vezeti.
- Érzelmekre vonatkozó kérdésnek is helye van! Tegyük fel nyugodtan a kérdést, hogy hogyan érinti őt ez a változás, mit gondol róla. Ezzel ventillál is, aminek következtében utána könnyebb az együttműködés, könnyebben kapcsolódik a témához. A félelmek, megakadások akár olyan pontokra is rávilágíthatnak, amelyek kockázatot jelentenek.
- Kérdezzünk rá arra is, amit nem látunk! Tréningen ezt úgy hívtuk, hogy kérdezz rá arra is, ami a kamera mögött van. Az üzleti bemutatás olyan, mint egy film. Levetítik nekünk, de ne feledjük el, hogy mi lehet a kamerán kívül. Nekünk azzal is dolgunk van. Háttértevékenység, háttérstakeholderek stb.
- És bónuszként érkezett, hogy nyitott kérdéseket tegyünk fel!
Köszönöm a tréning résztvevőknek, hogy összefoglalták számotokra a legfontosabb szempontokat!
Közös siker számomra, hogy a résztvevők nagy része jó kérdésekért érkezett, viszont a jó kérdések mellett a gondolkodásmód váltást vitték el. Halászni tanítani és nem halat adni!
Amennyiben Te is szeretnéd a kérdezéstechnikádat fejleszteni, ősszel lehetőséged lesz a Kérdezéstechnika az üzleti elemzésben tréningen részt venni, amelyre már most lefoglalhatod a helyed!
Ha felkeltettem az érdeklődésed, további tréningeket is találsz:
Ha pedig olvasni szeretnél hasonló gondolatokat, itt lehetőséged van:
BA VOICE – Podcast üzleti elemzésről – nem csak üzleti elemzőknek
Bővebben
Átmentem NeoBA
Bővebben
A „perception is reality” az új corporate bullshit?
Bővebben
