Zelles Sára nagyszerű írása AI témában.
AI BOOM – A projektmenedzsment forradalma: Átalakítja a jövőt az AI?
Februárban hosszas keresés után, utolsó percben választottam ki a szakdolgozatom témáját. A kételyeim a téma komplexitását és nehézségét illették, azonban ennek ellenére is belevágtam. A dolgozatom témája az AI alkalmazását és hatását méri a projektmenedzsmentben. A barátaim ekkor már rég használták a ChatGPT-t és a DALL-E-t, órákat zengettek róla. De nekem akkor sem volt kedvem kipróbálni. Bár az ellenállásomat akkor még csak az innováció újdonsága és a bizalmatlanság hozta, tudtam, hogy ez egy olyan lépés a technológia fejlődésében, amelyet hiba lenne nem követni. A lemaradásom hátrányt jelentene. Meglepő módon, ugyanígy gondolkoztak a vállalatvezetők és projekt stakeholderek is, akikkel interjút készítettem a témámról.
AI BOOM – Vagy mégsem?
A három szakértő, akiket felkértem a beszélgetésre, a projektmenedzsmentben elismert szakértelemmel rendelkeznek.
Ők arról számoltak be, hogy a ChatGPT megjelenésével megérezték az AI technológiák fejlődésének felgyorsulását és alkalmazását a gazdasági piacon. Alkalmazhatóságukat elkerülhetetlennek vélték, és beszámoltak a hatékonyságuk miatti versenyről. Szerintük az AI szoftverek mihamarabbi tesztelése és üzleti folyamatokba való beépítése előnyt hoz a vállalatuk piacon tartásában. A szakértők megállapítása nem volt alaptalan, hiszen az AI technológia elfogadása már a késői elfogadókon túl mutatott. Egy, a 2019-ben készült kutatás szerint az új technológiák elfogadási görbéjén az AI technológia már a lemaradók szakaszában van.
A Harvard AI100 riportja szerint az elmúlt öt évben a mesterséges intelligencia területe jelentőssé vált minden részterületen. Beleértve a látás, a beszédfelismerés és generálás, a természetes nyelvfeldolgozás, (megértés és generálás) kép- és videógenerálás, többügynökös rendszerek innovációját is. Ráadásul áttörő megoldások születtek az alkalmazások területén, beleértve a játékok, az orvosi diagnosztika, logisztikai rendszerek, az autonómvezetés, a nyelvi fordítás támogatásában.
A mesterséges intelligencia piaca az előrejelzések szerint 2027-re eléri a 407 milliárd dollárt, és a Forbes szerint a piac jelentős növekedést fog tapasztalni a 2022-re becsült 86,9 milliárd dolláros bevételhez képest. Az Európai Bizottság évi 20 milliárd euróra kívánja növelni a mesterséges intelligencia technológiájába történő magán- és állami beruházásokat 2023-ban.
De mi a helyzet a projektmenedzsmentben?
A projektmenedzsment iránti érdeklődésemet az egyetem keltette fel, később munkám során is sokat tanultam róla. Egy féléves specializációként tanultunk az agilis módszertanokról, üzleti elemzésről és még sok másról. Így a szakdolgozati téma választása magától érthetődő volt. Használnak-e ma már a vállalatok AI-t projektjeik során? Mit gondolnak a projektvezetők a technológia jövőjéről? Rezisztensek-e használni? Ezekre a kérdésekre próbáltam meg választ adni a dolgozatomban, így a kezdeti félelmeimet, a tudással elűzni.
Betekintve az AI fejlődésébe a projektmenedzsmentben, Taylor alapján négy fejlődési szakasz rajzolódik ki:
- Folyamat automatizáció
- Chatbotok
- Intelligens automatizáció
- Autonóm projekt menedzser
A folyamat automatizáció a munkafolyamatok összehangolásának és integrálásának képessége az eszközök, emberek és folyamatok között, mely hatékonyabb projektmenedzsmentet eredményez. A technológia projektmenedzsmentbe való integrálásának kezdeti szakaszában olyan feladatautomatizálási szoftvereket használtak, mint a Microsoft Project és a Primavera (Oracle). A második AI fejlődési szakaszban a chatbotok innovációján volt a fókusz. Az automatizáció integrálta a chatbotokat, melyek segítettek például az értekezleteken vagy ügyfélkommunikációban, csökkentve a munkaterhelést és javítva a termelékenységet. Következőleg az intelligens automatizáció szakasza jött el, amely a mai fejlettség szakaszát tükrözi. A mesterséges intelligencia gépi tanulás használatával teszi lehetővé a döntések előzetes elemzését és javítását a projektfelügyelet területén. Végül, az előrejelzések szerint a következő lépés az autonóm mesterséges intelligencia, vagyis egy autonóm projektmenedzser létrehozása. A teljes autonóm projektek kezelése azonban még távoli cél…
Képzeljünk el egy világot, ahol létrejön egy olyan rendszer, amely önállóan irányítja és felügyeli a projekteket, működéséhez csak minimális emberi beavatkozás szükséges. Ez az autonóm projektmenedzsment rendszer nem csak a technikai folyamatokra fókuszálna, mint amire az előző mesterséges intelligencia kategóriák összpontosítottak, hanem teljes egészében megértené és kezelné a projektkörnyezetet és az érdekelt feleket is.
A dinamikus projekt környezetben, ahol a tények, a vélemények és a „személyes prioritások” folyamatosan változnak, az autonóm projektmenedzsernek meg kell értenie a projektkörnyezet minden apró rezdülését. Marc Lahmann, a PwC szakértője hangsúlyozza, hogy az ilyen AI rendszereknek magabiztosan kell használniuk az érzelmi alapú elemzéseket, hogy felmérjék az ügyfélkommunikációt, és megértsék az érdekelt felek elégedettségét és elkötelezettségét bármely adott időpontban. Az autonóm projektmenedzsernek tehát nemcsak a projekt adatokat, hanem az emberek és az érdekeltek valós idejű állapotát is fel kell térképeznie. Ezek összességével, képes lenne alkalmazkodni a változó körülményekhez és automatikusan korrigálni, minimalizálva a hibákat és maximalizálva a hatékonyságot.
Rezisztencia
Ahogyan azt a fentiekben is említettem a mesterséges intelligencia technológiai alkalmazásával kapcsolatban az emberi ellenállás is egy kihívást jelentő faktor. Az én esetemben és a szakértők esetében is tapasztalható volt a bizonytalanság. Ez az ismeretlentől és az esetlegesen felmerülő következményektől, a változás félelméből fakad. Az emberek fenyegetve érezhetik magukat attól a gondolattól, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a munkájukat, vagy megváltoztatja életmódjukat és munkájukat. A mesterséges intelligencia technológiai változásainak befogadása azonban olyan új lehetőségekhez és előnyökhöz vezethet, amelyek különféle módokon javíthatják életünket.
Neked mi a véleményed erről a témáról? Lehetőségként vagy inkább kockázatként gondolsz az AI-ra?
Az interjúalanyok rezisztencia vizsgálata során az derült ki, hogy bizakodóan állnak a mesterséges intelligencia jövőbeli fejlesztéseivel kapcsolatban a projektekben. Mégis, tartanak az AI társadalmi hatásától. Az egyik válaszadó az emberi tényezőt látja a legnagyobb kockázatnak az AI-t érintő projektmenedzsmentben, míg a többiek a projekt kiszámíthatatlan tényezőinek változását és a jogi aspektusokat firtatták. A megkérdezett szakértők egyike sem látja annak lehetőségét, hogy a közeljövőben teljesen átadják projektjeik irányítását az AI-nak, ezzel beteljesítve az autonóm projektmenedzser létrehozását.
A dilemma – meddig hagyjuk fejlődni felelős korlátok nélkül?
Kutatásomban arra a következtetésre jutottam, hogy az AI gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a projektmenedzsment egyes munkafeladatait. A tervezés során a ChatGPT és AI Copilot alkalmazások, valamint Power Apps segítségével könnyedén létrehozhatunk dokumentációs sablonokat, készíthetünk jelentéseket és elemzéseket. Az olyan projekt folyamatokban, mint a kommunikáció a ChatGPT segít az összefoglalások készítésében, szövegek generálásában, ötletadásban, email írásban és szöveg lektorálásban is. A mesterséges intelligencia eszközök hatékonyan támogatják a projekt dokumentációt. Erre a felsorolt szoftverek mindegyike bevethető.
Az AI technológiáknak kiemelt fontossága lesz az elkövetkezendő években. A szakértők szerint a projektmenedzsmentben a tervezés és asszisztencia kiváltásán lesz a legnagyobb fókusz. Nincs olyan terület a projektmenedzsmentben, amely ki fog maradni az AI beépítéséből, beleértve az adatbázis legalsóbb rétegétől az átfogó tervezésig. Az AI technológia fejlődése megkérdőjelezhetetlen.
Kérdés marad azonban, hogy meddig hagyjuk az AI fejlődését megfelelő felelősségvállalás nélkül gyorsulni. Tristan Harris és Aza Raskin az „AI dilemma” nevű előadás során a technológia szabályszerűségéről így számolt be:
„Egy új technológia feltalálásával együtt a felelősség új eseteit fedezzük fel. Ha ez a technológia hatalommal bír, akkor ez versenyt is eredményez. Ha ezt a versenyt koordinálatlanul hagyjuk, a verseny maga tragédiába fordul.”
A pesszimista meglátás nem alaptalan. Az előadók rávilágítottak arra, hogy a jelenlegi AI technológiák alkalmazása a világunk minden aspektusában kritikus szerepet játszik. Gondolhatunk itt a mentális egészségre, a politikára, a vevők elérésére vagy akár a nemzetbiztonságra is. Megfelelő, előre meghatározott jogi és technológiai korlátok nélkül, a további fejlődés negatív tendenciákat okozhat életünk minden terén. A beszédben Tristan és Aza rámutat arra, hogy a lehetséges megoldás első lépéseként a publikusan alkalmazott AI technológia fejlődésének tudatos lassítását kell elérni. A fejlődést látva az előadók az emberek kollektív és azonnali erőfeszítését kérik a korlátok felállításához. Ugyanők hangsúlyozzák a fejlődés relevanciájának súlyosságát.
Véleményem szerint ezek a dilemmák a projektmenedzsmentben is hasonlóak. A szakértők és kutatók szerint egy autonóm projektmenedzser létrehozása még évtizedekig tarthat, mégis a valódi kérdés az, hogy szükséges-e ezt létrehozni, a megfelelő korlátok nélkül.
Kíváncsi vagyok, mi a véleményed az AI alkalmazásáról a projektmenedzsmentben? Mit gondolsz a technológiai fejlődésével kapcsolatban? Mégis kinek a feladata fejlesztések felelős létrehozása?
Szívesen vesszük hozzászólásaitokat a témában az Insprl felületein. Ha pedig bővebben olvasnátok a témában, szívből ajánlom Sára szakdolgozatát, amelyet ITT tett elérhetővé számunkra.
Sára, neked köszönjük szépen, hogy megosztottad velünk a kutatásod eredményeit és saját gondolataidat a témában. Sok sikert a további tanulmányaidhoz, és ha a jövőben bármilyen értékes tudás birtokába kerülsz, oszd meg velünk bátran!
